Anyák napja a Kárpát-medencében
Az anyák napja sokak számára egy csokor virágot, esetleg egy doboz csokoládét jelent. De ha mélyebbre ásunk a magyar és a tágabb Kárpát-medencei hagyományok gyökerei között, egészen más képet találunk: egy ünnepet, amelyet évszázados spirituális örökség, keresztény hit és népi kegyesség szőtt át.
Nem véletlen, hogy a magyarság körében az anyák napja soha nem lett csupán kereskedelmi esemény – hanem megmaradt annak, aminek lennie kell: a szív ünnepe.
Az ókori gyökerektől a keresztény hagyományig – honnan ered az anyák napja?
…
Rossz útra tévedtem, világ csúfja lettem.
Szép út állt előttem, de nem azt követtem;
Nem adok, nem hajtok semmit a világra,
Bolond célok után rohanok zihálva,
…
Hát adjuk az Álomnak magunkat
S édes anyám, aki megöregedtél
Miattunk gyorsan és sohse vettél
Gyér hajerdődbe újabb fésűt,
…
Akit én csókolok, elsápad,
Nem merem megcsókolni
Az anyámat.
Jaj azoknak, kik álmot szõnek
…
szívem úgy várja
lelkem kitárva
jöjj és öleld meg édesanyád
lelke úgy érzi
…
Álmomban az éjszaka
aranykertben jártam.
Aranykertben aranyfán
aranyrigót láttam.
…
Ha belegondolunk jobb időpontra nem is lehetne tenni az anyák napja megünneplését, mint május első vasárnapjára. Ekkorra a természet már teljesen felébred téli álmából, a természet zöldbe borul, olyan kedves virágok nyílnak ki teljes pompával, mint az orgona, labdarózsa vagy a gyöngyvirág.
Szinte érezzük, hogy ezeken a tavaszi vasárnapokon hálát kell adni valamiért, mindazért a csodáért, aminek részesei lehetünk. És kit illet a hála azért, hogy megszülettünk, hogy láthatjuk minden évben nyílni a virágokat, zöldellni a természetet?
Természetesen az édesanyáknak, nagymamáknak!
Vajon tudjuk-e pontosan mit rejt az anyák napja eredete?
…