Fórián Andrea – Adventus Domini!

Kétezer éves történetben a világunknak sorsa él,
Kétezer éve az emberiség vágyódva csak remél.
Arra vár, hogy újra megtalálhatja önmagában Őt,
A világunkban feltörekvő, igazságos Megmentőt!

Adventus Domini, Adventus Domini…

Töröljük le, amit az élet nevetve reánk rakott,
Csak egy maradjon, az Isten-ösztön, mit a Fiú adott.
Ki sötétségben született, de a Fényt kínálja nekünk
Csak bársony szívvel tehetjük meg, hogy hasonlóak legyünk!

Adventus Domini, Adventus Domini…

Vágyakozzunk, várakozzunk, lelkünkben új imák gyúlnak,
Megszentelve várjuk ma is eljövetelét az Úrnak!
Szeretetben együtt rezgünk, mert átölel az isteni,
Énekeljük hű buzgalommal: óh, Adventus Domini!

Adventus Domini, Adventus Domini…

Tanulj meg várni, és tenni, ha kell
Szívedben a gyertyaláng NE aludjon el!
Míg eljő a Fényből az Áldott varázs…
Szent várakozás, szent várakozás … szent várakozás!