Nagymama, nagymama,
Drága, gondos dajka,
Aprócska koromnak
Melengető napja.
Be sokszor siettél
Könnyem letörölni,
Hogyha bánatom volt
Szívedre ölelni!
Emlékszem: még mikor
Csöpp kezemet fogva
Először vezettél
Engem a templomba.
Aranyos kis ajtó
Oltár fölött csukva-
Suttogva mutattad:
„Ott van a Jézuska”.
Nem is értettem még,
De tenéked hittem,
Így neveltél engem,
Ebben a szent hitben.
Azóta megnőttem,
Tudok imádkozni,
Kis Jézustól reád
Ezer áldást kérni!
