Tikk-takk, ketyeg az óra,
Élted idejét lassan morzsolja,
Szánalmat rejtő lépések: kudarc,
S mindegyre jön egy rád nevető arc.
Egy lépés előre, kettő meg hátra.
A cél nem látszik, a bukásnak nincs ára,
Forog s tétován libben az unalom,
Kósza ambíció csordogál a lefolyón.
Tikk-takk, ketyeg az óra,
Élted idejét lassan morzsolja,
A kaszás suhogtat még egy párat,
S visszanézve nincsen semmi hála.
Elég ebből a búskomor életből,
Hágóvasat elő, sok van még a hegyből.
Utadon lesz sok szemét, csúszós moha,
S tán néha rád zúdul egy-egy kőszikla.
Tikk-takk, ketyeg az óra,
Élted idejét lassan morzsolja,
Már késő mikor a ráncok törnek elő,
Vagy sárgás csontjaidban nincsen már velő.
Furcsa bizsergés, ilyen hát a siker,
Mikor lépésről lépésre az eredmény kikel.
S van egy társad ki húz is előre,
Így gyűlik össze sorsod a kezedben.
Tikk-takk, ketyeg az óra,
Élted idejét lassan morzsolja,
Lohasztó tétlenség, elpazarolt évek,
Köszönöm, ebből többé nem kérek!