← Magyar költők versei

Thököly Vajk – Adventi ima

Én is, más is vágyakozik
Az adventi kegyelemre,
Mégis a világgal futunk
A nagy Istent elfeledve.

Halandó-földi örömök
Éltetik közömbösségünk,
Fojtott magányba zárkózva
Veszítjük el üdvösségünk.

Ez lenne hát ma az advent
Üzenete, ajándéka?
Úgy gyengül, haldoklik hitünk,
Ahogy csonkig ég a gyertya.

Én is, más is vágyakozik
Az adventi kegyelemre,
Összekulcsolt kézzel állni
A templomban könyörögve.

Mennyivel jobb volna, hogyha
Lelkünk ajtaját kitárnánk,
Beengednénk a Szent Istent,
És az életünk rábíznánk.
Mert Ő kezet nyújt a bajban,
Csak merni kell megragadni,
Szeretettel, tiszta szívvel,
Hinni, hinni, elfogadni.

Ezt a verset az életmű megismertetésének szándékával tesszük közzé. Ha Ön a szerző vagy a jogutód, és nem kívánja, hogy a mű itt szerepeljen, jelezze felénk, és haladéktalanul eltávolítjuk.

Hibát találtál a versben vagy a szerző nevében? Jelezd szeretettel — javítjuk.

Hirdetés
Tetszett? Oszd meg: Megosztom Facebookon