A versek olvasása sokak számára nem tartozik a kedvenc időtöltések közé, főleg a fiatalok körében. Pedig a versek nemcsak szépek és érdekesek, hanem fejlesztik a nyelvi kifejezőképességet, a gondolkodást, az érzelmeket és a kreativitást is. Sok esetben konkrétan az az érzésem, mintha a világi trend beleértve az oktatást ezzel épp szembe menne.
De vajon mennyit és mit olvasnak a fiatalok versekből?
Milyen hatással van rájuk az iskola, az internet, a kortárs irodalom?
És hogyan találhatnak rá azokra a versekre, amelyek megszólítják őket?
…
Legszebbek a néma imák…
Imádkozik minden virág;
kék imát mond a kék katáng,
kék virága kék Miatyánk.
…
Kit említhetnénk hamarabb az istenes versek klasszikusának a magyar irodalom hajnalán, mint Balassi Bálintot? Balassi Bálint épp a reformáció kellős közepén alkotott, amikor az emberek többsége óriási változás előtt állt az Istenről alkotott felfogás tekintetében.
Annak ellenére, hogy Balassi áttért a katolikus hitre lélekben protestáns maradt, mindez nyomott hagyott istenes verseiben, és elmondhatjuk, hogy a vallásos művei révén érte el művészetének csúcsát. Balassi istenes versei egy 20. századi költő hangvételéhez hasonlítható, mégpedig Ady Endrééhez.
Balassi Istenhez fűzött kapcsolata, a hit számára individuális tényező, egyéni kapcsolatot keres Istennel, ebbe belefér az, hogy néha vitatkozik, követelőzik vagy épp teljesen bensőséges hangot ütnek meg versei.
Ez a formai és hangvételben történő újítás azóta minden költő versében megjelenik, olyan mintha mindannyian Balassit akarnánk utánozni, kérünk és követelünk, behódolunk vagy hálálkodunk, ezek mind-mind szerves részei az istenes verseknek.
…