CSIPKEBOKOR
Ne úgy, mint Mózes Egyiptomnak földjén!
Ne lángbokorban!
Gyönge volnék ilyen találkozásra.
…
Nem borítnak
termő virágok:
mint korhadt fát,
a sors kivágott.
…
A válasz meglehetősen sokoldalú. Ugyanakkor nem is biztos, hogy most a jelenlegi, zűrzavaros világban épp ez a legégetőbb kérdés, hogy helye van-e mindennapjainkban Istennek, vagy a Hozzá, Róla írt verseknek?
Adnak-e valami pluszt? Divatosan fogalmazva: feltöltenek-e pozitív energiával, lehangolnak vagy éppenséggel felháborítanak, hogy ebben a racionalitástól és tudatosságtól bűzlő világban semmi helye egy megfoghatatlan, bebizonyíthatatlan valaminek, amit Istennek nevezünk?
Ezek a felvetődő kérdések természetesen nem újkeletűek, és a válaszukat sem a vakhitben kell keresni, tény azonban, hogy a magyar irodalom szülte istenes versek írói is átestek ezeken a kétségeken, amikor feltört bennük a megállíthatatlan gondolat, amit szavakkal értelmezhető formába tereltek, mindez végül versként manifesztálódott. A versszerető ember legnagyobb örömére.
A magyar költők istenes verseiben sok mindenre bukkanhatunk, a kételkedéstől a teljes elfogadásig hosszú út vezet, ahogyan mi egyszerű halandók is bármikor ráléphetünk az istenkereső útra. Ezen végig menni pedig nem egy "leányálom", hisz számos olyan akadályt kell leküzdenünk, amit saját egónk gördít elénk, vagy épp a körülmények "véletlen" együttállása miatt érezzük annak.
…