Én láttam Őt a hétnek első napján,
mikor a sírhoz olajat vivék,
s a követ akkor angyalai régen
győzelmes arccal elhengerítették.
…
A húsvéti versek a szépirodalom legszebb alkotásai, ami persze nem csoda. Bár sokan a karácsonyt tartják a legnagyobb ünnepnek, mégis a feltámadás, a húsvét olyan örömhírt hirdet, ami az egész életünk szempontjából elsőbbséget élvez.
Így bár Jézus születése is hatalmas horderejű esemény, hiszen megérkezett közénk, hogy megváltson minket, ám épp ezért a húsvéti versekben is megjelenő keresztút, az értünk való önfeláldozás, s végül a feltámadás olyan üzenet, mely hitet, reményt ad mindannyiunk számára.
A húsvéti vers egyszerre mutatja meg a sötétség, és a világosság birodalmát. Jézus szenvedései jól példázzák az emberi kegyetlenséget, agresszivitást. A keresztút szimbolikusan életünk úttalan útjait jelenti, aminek a végén sokszor valóban Golgota várja az embert. Úgy, ahogy az emberfiát is a keresztre feszítés réme fogadta. A húsvéti vers strófáiban egyszerre jelenik meg a könnyhullató fájdalom, és a remény, az örök, kifogyhatatlan, elcsendesíthetetlen hit az örökkévalóságban, a halhatatlanságban. Jézus élete megmutatja azt, hogy hova juthatunk el mi is, amennyiben a szeretet ösvényére lépünk.
Ez, azonban nem az a fajta szeretet, ami az amerikai filmekből ismert, szirupos, ám őszin tétlen érzelem. A szeretet egy elv, ami mentén életünket irányítanunk kell. Jézus a szeretet mesterévé vált, mutatva az utat mindazoknak, akik hajlandók rálépni erre, az olykor kegyetlenül fájdalmas útra.
…