Reményik Sándor – Processio

Valami ködös oltárkép felé
Csak vonul, vonul a processio,
Jön a semmiből, megy a semmiségbe,
Eleje nincs és nem látszik a vége,
De vonul, vonul a processio.

Valami ködös oltárkép felé
Lengenek zászlók, mered a kereszt,
Megyünk mindnyájan, fekete csuhások,
Hívő lelkek és hitetlen pogányok,
Valami ködös oltárkép felé.

Valami ködös oltárkép felé
Örök idelenn a zarándokút,
Hiába kérdjük, hogy mi végre, meddig,
A régi zsoltár elhal, de újak újra kezdik,
Örök idelenn a zarándokút.

Photo credit: CNS/Paul Haring

A weboldal használatának folytatásával Ön elfogadja a cookie-k használatát. Felhasználási feltételek és Adatkezelési tájékoztató

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás