Kacsó Sándor – Fásultság

A nagy szavakat már utáljuk,
Az egyszerűket nem találjuk,
S így várjuk be a halálunk.

Mert jön mögöttünk lépegetve,
Nincs rosszkedve és nincs jókedve,
Nem jön lassan és nem sietve.

Jó lenne megállva bevárni?
Megfordulni és szembeszállni?
A menekvést megpróbálni?

Nincs szavam rá és nincs erőm,
Nem állok hősen, se remegőn,
Egykedvűen csak, mint fű mezőn.

A nagy szavakat már utálom,
Az egyszerűket nem találom,
S mögöttem jön a halálom.

Megvárom még, hogy ő intsen:
Mellé állok s megyünk innen,
Egyszerű lesz akkor minden.

(1944)