A nagy szavakat már utáljuk,
Az egyszerűket nem találjuk,
S így várjuk be a halálunk.
Mert jön mögöttünk lépegetve,
Nincs rosszkedve és nincs jókedve,
Nem jön lassan és nem sietve.
Jó lenne megállva bevárni?
Megfordulni és szembeszállni?
A menekvést megpróbálni?
Nincs szavam rá és nincs erőm,
Nem állok hősen, se remegőn,
Egykedvűen csak, mint fű mezőn.
A nagy szavakat már utálom,
Az egyszerűket nem találom,
S mögöttem jön a halálom.
Megvárom még, hogy ő intsen:
Mellé állok s megyünk innen,
Egyszerű lesz akkor minden.
(1944)
Nagyon tetszik, megosztom másokkal is!