Jékey Aladár – Egy régi imádságom

Uram, veled én pörbe szálltam…
Egedre köveket dobáltam
S most hullanak rám garmadában.

Uram, a kövek zúznak, fájnak,
Lelken ütnek, szíven találnak.
Vess véget már pörnek, csapásnak.

Tudod, hogy nem magamért kezdtem,
Oltárhoz egy angyalt vezettem
S te ránk se gondoltál egedben.

S elhagytál, el, gondban, nyomorban
S mikor már-már porig lerogytam,
Ő jajgatott s én követ fogtam.

Nézd, nézd Uram, most már imádunk,
Azt is tudod, hogy kire várunk…
Oh áldd meg hát az árvaságunk!

S nézd, nézd Atyánk, mi félünk, félünk…
Jövel, jövel s maradj itt vélünk,
Egy új lélek nevében kérünk.

Jékey Aladár további versei →