← Húsvéti versek

Illyés Gyula – Kálváriára

Kószáltam, jártam a világot,
ülök most hűvös fák alatt.
Arcomon száraz béke és
szivemen, mint bonyolult számok
aljában az összegezés:
hűvös, biztos tapasztalat.

Tiszta a sor, kész az eredmény.
Homlokomat sem törölöm.
A hajlongó, hű táj felett
elnézem hosszan a keresztény
nagy összeadási jelet:
a Krisztusét a temetőn.

Ezt a verset az életmű megismertetésének szándékával tesszük közzé. Ha Ön a szerző vagy a jogutód, és nem kívánja, hogy a mű itt szerepeljen, jelezze felénk, és haladéktalanul eltávolítjuk.

Hibát találtál a versben vagy a szerző nevében? Jelezd szeretettel — javítjuk.

Tetszett? Oszd meg: Megosztom Facebookon