„Mikor gyermek valék,
Úgy szóltam, mint gyermek” *
– Mostanában olyan
kedves ez az Ige
érzékeny fülemnek.
Kicsi fiúnk sok-sok
mondanivalóját
úgy megmagyarázza!
Díszíti virággal,
menti szeretettel,
értelmetlenségét
is, ha egyszer-egyszer
fülem meg is bántja.
Ez az Ige sohsem
szólal meg hiába.
Hisz úgy szól, mint gyermek,
hisz úgy él, mint gyermek.
Pár esztendejéből
így is olyan ízes
gyümölcsök teremnek,
lelke mezejéről
így is oly üdítő
virágok fakadnak!
Talán szegényebbek
leszünk mi is, ő is,
mire elmaradnak.
Szóljon örömünkre,
szóljon hát, mint gyermek,
s nyitogassa szívünk
rég bezárt ajtóit:
a gyermeki lelket!
*1Kor 12:11