Lukátsi Vilma – Hátha terem még?

Elhallgatott a Kiáltó szava,
repedt nádakat ingat a szél,
nem zeng az ének az Olajfák hegyén,
a kerteken fehérlik a dér,
„a fejsze a fák gyökerén!”

– Nem halljátok, milyen csikorogva
fordul az esztendő a tengelyén?
Ítélettel terhes a jövő
annak, aki csak magának él,
dús lombozattal, gyümölcstelenül:
„a fejsze a fák gyökerén!”

Mindegy, hogy minek álcázzuk
önzésünk üdezöld leveleit,
a Gazda jár a szőlőskerteken,
és megjelöli a fák törzseit…

Ha a Vincellér elébe nem áll
könyörgő szóval: „Hátha terem még?”
– Vajon esztendő virradna-e még?

Átszegezett keze tartja vissza
– talán egy évig – tőlünk a fejszét!

Szólj hozzá!

A weboldal használatának folytatásával Ön elfogadja a cookie-k használatát. Felhasználási feltételek és Adatkezelési tájékoztató

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás