Felhők.
A színük ében
és sivító széltől kavarva
jönnek sötéten.
Zokogva, hörgőn
sírva, könyörgőn
zúgnak a harangok.
Zúgnak csapatban
és felettük az ég haragja,
a villám
cikázva csattan.
Most jó lenne aludni
meleg párnáján egy nyugalmas zúgnak,
mert jaj! – az ég sötét
és földig bókolnak a fák
és fenyeget a jégeső
és a harangok zúgnak!
…A felhők gomolyogva jönnek
és a harangok zúgnak.
Szatmár, 1925. április. 27.