Miért meditáljunk?

A nyugati ember habitusának egyik jellemzője, hogy hatalmas lelkesedéssel képes a világi dolgok felé fordulni, viszont belül, önmagában hajlamos elnyomni azokat a fel-feltörő igényeket, ami a jobb, kiegyensúlyozottabb élet felé terelhetné. Felfokozott munkatempóval vagyunk képesek dolgozni, szembe szállunk a világgal, óriási lufivá növesztjük egonkat, de ha arról van szó, hogy egy pillanatra meg kellene állni, átélni a … Olvass tovább

Dsida Jenő versei – munkássága

Viszonylag szűkre szabott életét kicsit körbejárva, rá igencsak elmondhatjuk, hogy a sorstól kapott hideget is, meleget is. Mint annyi sok más magyar családot, az első nagy világégés a Dsida család egzisztenciáját is alaposan megtépázta. A Szamos parti Szatmáron, 1907-ben megszületett Dsida Jenő már gyerekkorától szinte tudatosan készült az irodalmi pályára, talán nem is véletlen, hogy … Olvass tovább

Babits Mihály versei: életút és munkásság

Mint írogató kortársai jó részének, az ő útja is kacskaringósra sikeredett. Ötödikes gimnazistaként lett félárva és került Szekszárdra a nagyszülők védőszárnyai alá, Cenci mamát meg is örökíti majd egy regényében, a Halál fiai-ban, érdekes olvasmány! Anyja műveltsége szinte predesztinálta a tanári pályára. Tanári pályájának állomása: Baja, Szekszárd, Újpest, Szeged, Fogaras majd ismét Pest. Első művei Nagyváradon, … Olvass tovább

Mit mondanak ma nekünk Ady Endre Istenes versei?

Ady Endrét több rétegűként is értelmezhetnénk, költészete hatásainak maximálisan tudatában lévő íróként totálisan felsőbbrendűnek érezte magát, mint a próféta, aki tudatában van próféciáinak, és az sem érdekli, ha olykor bolondnak tekintik, ő akkor is a számára kijelölt úton halad. Költészete több rétegből tevődik össze, ezeknek egy rétege az istenes versek, amelyek Ady számára épp úgy … Olvass tovább

Miért hódítanak Facebookon a versek?

Abban a celeb dömpingben és fake news örvényben, ami egy-egy Facebook szörf alatt szembe jön velünk, valójában üdítő színfolt, ha találkozunk olyan csoportokkal, ahol magyar versekkel foglalkoznak, akár tematikusan szétbontva, akár csak a versolvasás öröméért. Azért is örömteli mindezekről tudni és követni, mert a kiragadott idézetek, amelyeket általában giccsesebbnél, giccsesebb képre írva terjesztenek a megosztók, … Olvass tovább

A húsvéti versek eredete

A húsvéti verseket a legtöbben óhatatlanul, automatikusan összemossák a locsoló versekkel. De mégis honnan ered ez a szokás, és mit jelképez? Több értelmezés is létezik a locsolás eredetét illetően. Mindegyik más szemszögből, más elvek alapján vizsgálja ezt, a manapság is népszerű szokást. Tény, hogy külön műfajjá nőtte ki magát a locsoláshoz elmondott, többnyire kedves, néha … Olvass tovább

A feltámadás hírnökei: a húsvéti versek

A húsvéti versek a szépirodalom legszebb alkotásai, ami persze nem csoda. Bár sokan a karácsonyt tartják a legnagyobb ünnepnek, mégis a feltámadás, a húsvét olyan örömhírt hirdet, ami az egész életünk szempontjából elsőbbséget élvez. Így bár Jézus születése is hatalmas horderejű esemény, hiszen megérkezett közénk, hogy megváltson minket, ám épp ezért a húsvéti versekben is … Olvass tovább

A remény sugarai, azaz az istenes versek

Az istenes versek aszerint, hogy miért, pontosabban kiért szólnak az Atyához a magyar irodalomra vetítve két nagy csoportra oszthatók. Egyik kategóriába azon költőink sorolhatók, akik személyes fohásszal fordulnak a mennyek urához, és kérésükkel sorsukat, vagy mások sorsát kívánják megváltoztatni. A másik csokorba azon költemények tartoznak, melyeket az egész nemzetért, a magyarság minden tagjáért írtak, s … Olvass tovább

József Attila istenes versei

Az ifjú József Attila verseiben rendszeresen helyet, és szerepet kap Isten, és az ő ábrázolása. Egy idő után, azonban a költő megfeledkezik az úrról, és nem említi őt alkotásaiban. Az 1925-1935 közötti tíz évben a versek nem szólnak a mennyei segítséghez, nincs könyörgés, sem kérés, ami az égig szállna a strófákon keresztül. A jég 1935 … Olvass tovább

Milyenek a szép versek?

A szép versek a szívünknek szólnak. Nem az eszünknek, nem logikus okfejtéssel indítják el gondolatainkat, nem matematikai képleteken keresztül hatnak ránk. A lelkünkhöz szólnak, a szívünkön keresztül. A szép versek olyanok, mint a tornádók centrumai: míg kívülről dúl a vihar, a szél mindent felkap, eldob, lerombol, addig belül csend, béke, és nyugalom honol. Ez a … Olvass tovább