Reményik Sándor – Az én szobám
Nem volt ilyen szobám soha:Alacsony kis padlásszoba,De szeme égigérő hegyre nézS a hegy viszont az ő szemébe.Benne nehány bútordarab,Oly durván összerótt, –De visszadobnék minden földi jót,Ha ezért kínálnák cserébe. Ez az én remeteszobácskám.Körül a falon fenyő, páfrány,És vadvirág az asztalon.Szeretteim a nagyvilágban,Látjátok: én most itt lakom. Az ablakokon zöld zsalu van:Nehéz, zöld pilla a szemen,De … Olvass tovább