Túrmezei Erzsébet – Három karácsony gyermeke
Három karácsony fényében élek, S járom az utat, míg hazaérek. Mély szakadékban, meredeken, Holt sivatagban, zord hegyeken. Szomorú ködben kell néha mennem, Fekete felleg fog körül engem. Ó, milyen sokszor megállna lábam, Ha nem járhatnék három karácsony Fénye nyomában. Vártam az elsőt éveken át. Nappalokon és éjeken át. Gyermeki álmok ösvényein Feléindultak lépéseim. Zsongó tavaszban … Olvass tovább