Karácsonyi versek, amire épp most szükséged van!
Nem szükséges sokat mondani a karácsony szelleméről a keresztény vagy keresztyén világban, mert talán ez az egyetlen olyan ünnepünk, amellyel mindenki tisztában van.
Néhány éve a marketingnek „hála” a karácsonyra való készülődés kitolódott. Már októbertől találkozhatunk karácsonyi kirakatokkal, de az igazi profik nyár végétől már a szezonra készülnek.
Elgondolkodtál már azon mi lenne, ha január 1-től már a következő karácsonyra készülnénk lélekben?
Mi lenne a világgal, ha nem felejtenénk el a mindennapi forgatagban, hogy a karácsonykor egy olyan egyedi és megismételhetetlen Égi üzenetet kaptunk, ami több mint kétezer éve kíséri az emberiséget?
Mi lenne a világgal, ha a szeretet lenne a középpontban egész évben, és nem csak két-három hétig keresnénk a leghmeghatóbb karácsonyi verseket? Hanem egész évben imaként mantráznánk?
Tulajdonképpen fel sem fogja a világ, de akár így is lehetne.
Lehet is.
Csak mindannyiunknak a magunk kis környezetében kell elkezdeni. Ehhez tényleges táptalajt biztosítanak a karácsonyi versek a szeretetről.
Ezek a karácsonyi költemények közelebb visznek nem csak Istenhez, hanem önmagunkhoz is!
A karácsony lényegét számtalan magyar és külföldi író, költő prózákban és versekben is kifejezte már, elénk tárta azzal a kiapadhatatlan sokrétűséggel, amit a nyelv elénk tár.
Ha mégis abban a helyzetben találnánk magunkat, hogy nem tudjuk mi is a karácsony lényege – amiről olyan nagy erővel próbálnak bennünket, gondolkodó embereket eltántorítani -, akkor csak olvassunk el egy karácsonyi verset!
Igazából erre bármelyik klasszikus vagy kortárs költő karácsonyi verse tökéletes lehet.
Amikor szülőként vagy nagyszülőként karácsonyra válogatunk verset csemetéinknek, csak jusson eszünkbe: a csoda bármikor megtörténhet egy épp neked szóló jelzős szerkezeten vagy metaforán keresztül!
Talán a te kedvenc karácsonyi versed is itt van az alábbi költemények között:
(Egy barátomnak) A mi kedélyünk rég kihamvadt, fagyos, hideg az ünnepünk, lelkünkre hull a téli harmat. Jeges vidékre tévedünk, és álmodunk dicsőbb valórul, s a fergeteg táncol velünk. Agyunkba duzzadozva tódul sok új, hatalmas gondolat, de a fánkról kopott dió hull. A gyertyalángunk ellohad, füstölve pattan rajt a szikra, s kékes, kialvó lángot ad. S … Olvass tovább
Csöndes az éj és csöndes a világ is, Caesar Augustus aranyos mosollyal Zárta be Janust, Mars fegyvere rozsdás: Béke a földön. Hallgat a germán és hallgat a pártus, Néma az indus és néma a hellén, Herkules távol oszlopa se rendül, Thule se mozdul. Már az aranykor új eljövetének Hírnökeit, a szomorú szibillát S a szűzi … Olvass tovább
Borzolt, fehér Isten-szakállal, Tépetten, fázva fújt, szaladt, Az én Uram, a rég feledett, Nyirkos, vak, őszi hajnalon, Valahol Sion-hegy alatt. Egy nagy harang volt a kabátja, Piros betűkkel foltozott, Bús és kopott volt az öreg Úr, Paskolta, verte a ködöt, Rórátéra harangozott. Lámpás volt reszkető kezemben És rongyolt lelkemben a Hit S eszemben a régi … Olvass tovább
Eső után a buja gombák S mint Florencban a májusi virágok, Úgy születnek szent garmadával Mostanában az új és új világok. A Bibliának egy világa Milyen lassu, tétova kézzel készült S ma egy-egy új világ mily készen Ugrik ki terhes, tüzes emberészbül. Bethlehem híres csillagának Híre maradt csak, se hamva, sem üszke, De ezernyi fényes … Olvass tovább
Betlehem, a te hajnalod Férfi-hajnal volt. S férfi-bánat, Hogy fia fogant Máriának. Mienk az arany, myrrha, tömjén S a nagy fájó gondolatok. Mienk az élet s kötelez: Kisded-sírás velünk veszekszik, A nagy Titok fejünkre fekszik. Óh, testvérek, miénk az élet, Bennünket bíztat és sebez. Óh, élni bús és élni szép: Áldott az, aki befogadja. Ma, … Olvass tovább
Ma tán a béke ünnepelne, A Messiásnak volna napja, Ma mennyé kén’ a földnek válni, Hogy megváltóját béfogadja. Ma úgy kén’, hogy egymást öleljék Szívükre mind az emberek – De nincs itt hála, nincs itt béke: Beteg a világ, nagy beteg… Kihült a szív, elszállt a lélek, A vágy, a láng csupán a testé; Heródes … Olvass tovább
Békesség most tinéktek, emberek. Örvendezzél derék világ, hangozzatok, jámbor legendák, zsolozsmák, bibliák, imák. Kicsi gyertyák, lobogjatok föl, bóduljunk tömjénnek szagán! Szép dolog ez! Így kell csinálni minden karácsony-éjszakán… Hejh, szép az istenes legenda, a csillag, a jászol, az élet, ki lehetne még vele húzni talán még néhány ezer évet. Békesség hát néktek emberek, örvendezzék a … Olvass tovább
Tegnap harangoztak, holnap harangoznak, holnapután az angyalok gyémánt-havat hoznak. Szeretném az Istent nagyosan dicsérni, de én még kisfiú vagyok, csak most kezdek élni. Isten-dicséretére mégis csak kiállok, de boldogok a pásztorok s a három királyok. Én is mennék, mennék, énekelni mennék, nagyok között kis Jézusért minden szépet tennék. Új csizmám a sárban százszor bepiszkolnám, csak … Olvass tovább
A született Jézus, Ez igézetes gyermek, Áldja meg azokat, Kik a szívünkbe vernek Mérges szuronyokat. Áldassanak bennünk A kifeslett vér-rózsák: Bánat, kín, szenvedés, Mert Jézus volt a Jóság S a nagy, szent türelem. Csengessünk csengőkkel, Szeressünk szeretettel, Örüljünk, ha sírunk, Ha ránk tör minden ember S ha álul bántatunk. A született Jézus Született így s … Olvass tovább
Betlehemi csillag Szelíd fénye mellett Ma az égen és a földön Angyalok lebegnek. Isten hírvivői Könnyezve dalolnak Békességet, boldogságot Földi vándoroknak. Harcos katonák is Fölnéznek az égre S rágondolnak álmodozva A testvériségre. Bujdosó raboknak Idegen párnákon Kedveseik szelíd arcát Ringatja az álom. Fáradt katonák ti, Pihenjetek szépen Karácsonyfák lángja körül A mi szent esténken. Gondoljatok … Olvass tovább