Ábrányi Emil – Mosoly

Mosolygott mindig. Mélabús mosoly,Melyben sugár s könny lágyan összefoly. Jól tudtam, hogy nagy, nagy bánatja volt.Nem láttam mégse bájosabb mosolyt. Faggattam, kértem: Nos, mi bántja hát?De mást nem láttam, csak szép mosolyát. Rajtam pihent a könny-áztatta szem,S mosollyal mondta: Nem fáj semmi sem! Mint vándor-angyal járt e bús világban.Ha égre nézett, mosolyogni láttam. Úgy tetszett … Olvass tovább

Ady Endre – A Halál rokona

Én a Halál rokona vagyok,Szeretem a tűnő szerelmet,Szeretem megcsókolni azt,Aki elmegy. Szeretem a beteg rózsákat,Hervadva ha vágynak, a nőket,A sugaras, a bánatosŐsz-időket. Szeretem a szomorú órákKisértetes, intő hivását,A nagy Halál, a szent HalálJátszi mását. Szeretem az elutazókat,Sírókat és fölébredőket,S dér-esős, hideg hajnalonA mezőket. Szeretem a fáradt lemondást,Könnyetlen sírást és a békét,Bölcsek, poéták, betegekMenedékét. Szeretem azt, … Olvass tovább

Erdős Sándor – Láttam a révészt

Lábújhegyen jött át a hídon,rám nézett színtelen szemével.Hangtalan jöttek szavak számon,csak felém biccentett fejével. Hideg volt, mint fagyos téli szél,halál vont köré bús aurát.Éreztem, ha most hozzám beszél,megnyitja túlvilág kapuját. Hangtalanul ment el mellettem,szó nem hagyta el merev száját,tudtam, ha rám néz hát elvesztem,de a halál nem küldött számlát.

Móra László – Örvendjetek!

Kint szentfehéren száll a hópehely,A dermedt földre csókokat lehel,Az utcasarki régi kőkeresztre’Paplant pihézget fölfeszített testre…Tövissel vérzett Krisztusunk sebéreFehér kötést köt, hogy ne lássék vére. Bent álmok estje ünnepet mesél.Karácsonyest van. Angyalszó zenél.Parányi gyertyák lángja táncol égnek.Örvendj!… dicsőség!… zeng a boldog ének.A béke csendje templomot varázsolA szívekből, az eldugott tanyákból. Karácsonyest van. Olyan szép az est!…Tedd … Olvass tovább

Sántha Károly – Karácsonykor

Forgó időben forgó a szerencse,A boldogság most itt, majd ott tanyáz;De e napért a bút szív elfelejtseS vidám örömtül hangozzék a ház.Ma nyilt meg újra a bezárult Éden,A melynek napja le nem áldozik;E nap süt rám a gyermekek körébenS szivem hisz, örvend és imádkozik. Oh gyermekek, tiétek a mennyország,Miénk a föld, e küzdelem helye.Jó szellemek … Olvass tovább

Sárosi Árpád – Együtt leszünk

A jóság abrosza kibomlik.Dúsan terül a vendégasztal…Kit ver az élet, vagy becézget,Mindenkit anyásan marasztal. Minden kis ágon áldás hintáz,Ajtókat nyit a gyertya fénye.Együtt leszünk, ha jön az óraS leszáll a Betlehemnek éje. Együtt leszünk élők s a holtak,Ha megcsendül a pásztorének…Legyen gazdagja mind ez éjen,Az öröm békés kenyerének.

Szabolcska Mihály – Karácsony

Van egy nap – nagy nap! – az esztendőbe,Erőt merít a lelkem belőle.Te vagy e legszebb nap a világonÉn édes ünnepem, kedves karácsony,Szép karácsony! Csupa bűbáj vagy, csupa költészet,Illesz: valónak, illesz: regének.Az ember így is, úgy is csak áldjon,Ünnepek ünnepe, kedves karácsony.Szép karácsony! Megszánt az Isten szegénységünkben,Szolgaságunkban, kevélységünkben.S lehajolt hozzánk, hogy égbe váltson…– Te vagy … Olvass tovább

Bárd Oszkár – Karácsony

Kétezer éve egyre csak beszélünka szeretetről s míg pár eb ugat,a karaván halad fölényes gúnnyal,hisz gyártunk mindig új és új ágyúkat. A frázisok s a feldübörgő jelszókdandárja bőszen akkor lépeget,amikor el kell bármi áron fedniegy szemrehányó, beteg lényeget. Kétezer éve minden karácsonykorjámbor meséktől gyúlnak fel szemek,de ez a szent ellágyulás a földetegy gonosztettől se mentette … Olvass tovább

Juhász Gyula – Karácsonyi ének

Szelíd, szép betlehemi gyermek:Az angyalok nem énekelnekS üvöltenek vad emberek. Boldog, víg betlehemi jászol:Sok börtön és kórház világolÉs annyi viskó bús, sötét. Jó pásztorok és bölcs királyok:Sok farkas és holló kóvályogS nem látjuk azt a csillagot! Békés, derűs karácsony éjjel:A nagy sötét mikor száll széjjelS mikor lesz béke és derű?