Lászlóffy Aladár – Ex cathedra

Uram, adj józan észt, erőt:meghallgattam egy tévedőt,s ilyenkor élesül belém,milyen nagyon nincsen remény.Hisz mindent biztosan tudott –és mindenki mindent tud ott,ahol értelmezett szavadszerint szabad a nemszabad.Hallgattam vallások szavát,amint dárdával ütik átegymás miatt a mennyeket –s csak intenék: no menjetek!Hallgattam a nagy tudományt:hol téved, hol csak csöppet ért,hol titkolózik, botladozvagy győzelmes bajokat hoz.Hallgatok egy emlékezőt,ki mindenből … Olvass tovább

Túrmezei Erzsébet – A harmadik

Valamit kérnek tőled. Megtenni nem kötelesség. Mást mond a jog, mást súg az ész. Valami mégis azt kívánja: Nézd, tedd meg, ha teheted! Mindig arra a harmadikra hallgass, mert az a szeretet. Messzire mentél. Fáradt vagy. Léptél százat. Valakiért mégegyet kellene. De tested, véred lázad. Majd máskor! – nyugtat meg az ész. És a jog … Olvass tovább

Áprily Lajos – Lassú szárnyon

Uram, a két szárnyam nehéz, hozzád emelkedni ma nem mer. Ne bilincselj meg és ne bánts nagy súlyoddal, a félelemmel. Te nagy völgyedben ne legyek énekre béna, hitre gyáva. Úgy kapaszkodjam, Kéz, beléd, mint kicsi koromban anyámba. Hívott erőseid dalos lakomáján mindig ne késsem. Kapudtól ne térítsen el utat veszítő szédülésem. Viharszeles mélyed felett meredekedet … Olvass tovább

Bogdán József – Reggeli ima

Uram, ha misén elalszom, érintsd meg csendesen az arcom. Éjszaka féltem, nem aludtam, ott kuporogtam a kapudban. Nem tudom… melegségre vágytam, hideg koporsó volt az ágyam. Bár apám egyszer fölém hajolt, mint kutya a kölykét megszagolt. Úgy emlékszem még be is takart, és valamit mondani akart… Valami ilyet: befellegzett… a hiányától hidegebb lett. Uram, ha … Olvass tovább

A feltámadás hírnökei: a húsvéti versek

A húsvéti versek a szépirodalom legszebb alkotásai, ami persze nem csoda. Bár sokan a karácsonyt tartják a legnagyobb ünnepnek, mégis a feltámadás, a húsvét olyan örömhírt hirdet, ami az egész életünk szempontjából elsőbbséget élvez. Így bár Jézus születése is hatalmas horderejű esemény, hiszen megérkezett közénk, hogy megváltson minket, ám épp ezért a húsvéti versekben is … Olvass tovább

Dsida Jenő – Összefont tenyérrel

Eget kémlelek néma fellegrésenés szunyoghadként körülzummolyogravasz talányom: célom, születésem. Varázsigémet balgán kisugoma hazugarcú, kémlő alkonyatnak –Jaj, ha most ledől széna-trónusom. A hűvös este furcsa, enyhe-kéks felötlik a Császár Szent-Ilonája –(Rémet idézni egy perc is elég.) Hullott rózsák közt botorkáltam térdigs hogy koszorúba fűztem annyi jajt,bolondnak néznek s azt mondják: nem értik. Kifordultak a nappali kaszák.Most … Olvass tovább

Babits Mihály – Vasárnap

Zord hét után fáradt szivemre eljön a méla, szent vasárnap csend a fülnek, ünnep a szemre, ünnepe csendnek és sugárnak. Az emberek templomba járnak. Hajrá lelkem! zárva a boltok: ki egyedül van, az ma boldog. Az emberek kocsmákba járnak. Kocsmák előtt csizmád az ünnep köpött járdáját kopva rója: remete vére van tebenned vasárnapok bús álmodója. … Olvass tovább

Dsida Jenő – Sírvers

A szabad ég alatt tanyáztam. Gyermek voltam és karikáztam. Míg karikám gurult előre, ránéztem fűre, fára, kőre, holdfényre, napra, csillagokra, férfiakra és asszonyokra s mindenen – legyen új vagy ódon – elcsodálkoztam szörnyűmódon. Nem nézve így lábam elébe, e roppant gödör éjjelébe zuhantam. – Istenem, ha árva útfélen fekvő karikára találsz, kérlek, keress meg engem: … Olvass tovább

A remény sugarai, azaz az istenes versek

Az istenes versek aszerint, hogy miért, pontosabban kiért szólnak az Atyához a magyar irodalomra vetítve két nagy csoportra oszthatók. Egyik kategóriába azon költőink sorolhatók, akik személyes fohásszal fordulnak a mennyek urához, és kérésükkel sorsukat, vagy mások sorsát kívánják megváltoztatni. A másik csokorba azon költemények tartoznak, melyeket az egész nemzetért, a magyarság minden tagjáért írtak, s … Olvass tovább