Túrmezei Erzsébet – A magyar fa

Ha egy fára ragyog a nap fénye, hogyne lenne életre reménye! Meleg a fény, fakad a rügy tőle, zöld levélke bújik ki belőle. Sok kis virág, fehér kelyhű, tiszta. A kék égre úgy mosolyog vissza. S ha lehullik mindenik virága, gyümölcsöktől hajlik a fa ága: Mért látom hát kopáran a fámat, az én szegény, szomorú … Olvass tovább

Reményik Sándor – Napsugár pogány templomban

Ó, ma hiába jössz, Aranysugár sok szürke nap után. Hiába jössz, hogy csillogtasd a fákat. Nézd meg jól, – látod? majdnem mind kopárak. Ó, ma hiába jössz. Az erdő fakó, hangulattalan -: Vak indalatok pogány temploma. Oszlopai rendetlen tömegén Nyom nélkül suhansz által, drága fény: Sugár, egy más világnak sugara. Ó, ma hiába jössz. Egy-egy … Olvass tovább