Szabó Lőrinc – Hazám, keresztény Európa!

Utálom és arcába vágom: – Harminc év vagy kétezer óta undorító, őrült világ ez, ez a farizeus Európa! Kenyér helyett az éhezőt csitítja szóval, hittel, éggel, s maszatos lelkiismeretét szívnyalogató versikékkel; harminc év vagy kétezer óta hány eszme rothadt el szivében! – Hazám, keresztény Európa, mi lesz, ha majd magára döbben, mi lesz, ha újra … Olvass tovább

Sík Sándor – Jézus Krisztus

Király, ki feltakart piros szíveddel állsz a vérző föld felett, Míg mélye még féligcsitult világrengések forradalmas émelyétől Embertelen görcsökben hánytorog, S lábad körül az összevissza tipratott világmezőn Véresre-rázott emberszív-rögök vonaglanak: Krisztus-Király, Egyetlen álló tiszta Csend a kábító hullámverésben, Egyetlen élő Fény az érthetetlen örvény éjjelében, Krisztus-Király, hozzád jövünk, A mélységből kiáltunk hozzád. Hajolj le hozzánk, … Olvass tovább

Juhász Gyula – Hiába…

Uram, ki bennem élsz, örök mementóm,Tudom, tudom, hogy sátraid mi szépek,Tudom, hogy bennük béke s fény az életS hogy testem véred megváltotta templom. Tudom, tudom. Kitárom két karomFeléd, örök fény és szemem, e tört szemReád tekint a gyászban és a ködbenS téged keres sírón, félig vakon! Uram, de tagjaim törvénye mást vallÉs néha, tavasz táján, … Olvass tovább

Miért olvassunk verseket?

A versek megértéséhez nem csak különösen fejlett értelmi, hanem érzelmi intelligencia is szükséges. Versek olvasásával mindkét intelligencia szintünket tudjuk emelni, mindezt azonban csak akkor, ha a versek olvasása, értelmezése, tanulása nem egyfajta szükséges „rossz”, hanem önként vállalt feladat, aminek a célkeresztjében érzelmi, lelki fejlődésünk egy magasabb foka áll. Vannak, akik már iskolás korban ösztönösen „vonzódnak” … Olvass tovább

Reményik Sándor – Valaki értem imádkozott

Mikor a bűntől meggyötörten A lelkem terheket hordozott Egyszer csak könnyebb lett a lelkem Valaki értem imádkozott. Valaki értem imádkozott, Talán apám, anyám régen? Talán más is, aki szeret. Jó barátom vagy testvérem? Én nem tudom, de áldom Istent, Ki nékem megváltást hozott, És azt, aki értem csak Egyszer is imádkozott.

Ady Endre – Egy kevésnyi jóságért

Ha van még Jó bennem, óh, uram, Kérlek és nem is szomorúan, Óh, mentsd meg belőlem. Hiszen annyi jósággal jövék, Ám lelkemnek szemérem-övét Letépte világod. Valamikor voltam örömöd, Ne hagyj itt ocsmány, bús végek között, Nagy gyalázatomban. Most, hogy Bűn és Idő elszaladt: Úgy menjek el, mint kiben maradt Egy kevésnyi Jóság.

Fórián Andrea – Megtérés

Tömeggel követeltem: feszítsd meg! barna szempár reámnézett: szeretlek, Két kezedbe én vertem be a szeget, fájó szempár reám nézett: szeretlek. Fejed nádpálcával vertem: lehetett, könnyes szempár reámnézett: szeretlek, Gúnyként melléd feszültem a keresztre, kegyes szempár reám nézett: szeretlek. Megnyílt az égbolt és a föld is vele, húzott a pokol szürke ólomkeze. Zuhantam, s Te hívás … Olvass tovább

Fórián Andrea – Töprengés

talán, ha még egyszer,nem pedig újra,talán, ha rátérekarra az útra,talán, ha megfogomkezét a mának,talán, a túlpartonengem is várnak, talán, ha szeretem kit gyűlölni kéne,talán, ha nem nyomasztönmagam léte,talán, ha rám köszönújra a hitem,talán még nem mond lerólam az Isten…