Isten! Kit a bölcsLángesze fel nem ér,Csak titkon érző lelkeÓhajtva sejt:Léted világít,Mint az égő nap,De szemünkBele nem tekinthet. Te hoztad e nagyMinden ezer nemétA semmiből,A te szemöldökedRonthat s teremthetSzáz világot,S a nagy időkFolyamit kiméri.
Te most is az vagy, áldott szent Karácsony, Mi Betlehemben legelőször voltál: Újjászülője a kerek világnak, Hitünk napfénye, a szívünkben oltár. Az angyaloknak ajkán a hozsánna Ma is elhat a pásztorok füléhez, s koldust, királyt vezet ma is a csillag Az idvezítő jászol-bölcsőjéhez. Te most is az vagy, csak mi változánk meg, Csak nekünk ócska … Olvass tovább
Jön a Karácsony fehéren S én hozzám is jön talán majd Valaki a régiekből. Csöndesen lép a szobámba S én köszöntöm: „Béke, béke.” A küszöbön sápadt orvos. És szorongva szól a vendég: „Ma Karácsony van, Karácsony, Emlékszel a régiekre?” És bámulva és vidáman És kacagva mondom én majd: „Ma Karácsony van, Karácsony.” És szorongva szól … Olvass tovább
Mért fekszel jászolban, ég királya? Visszasírsz az éhes barikára. Zenghetnél, lenghetnél angyalok közt: mégis itt rídogálsz, állatok közt. Bölcs bocik szájának langy fuvalma jobb tán mint csillag-ür szele volna? Jobb talán a puha széna-alom, mint a magas égi birodalom? Istálló párája, jobb az neked, mint gazdag nárdusok és kenetek? Lábadhoz tömjén hullt és arany hullt: … Olvass tovább
Csak nézem és nézem és nézem… Csörgős pásztorbottal próbálom gyermek lelkemben ébresztgetni emlékét, de csak meddő álom. Mintha sose lett volna, vagy én nem lettem volna soha, olyan. Itt állok előtte merengve a multon. Lassú időfolyam fel-felloccsan és megint csak csend. Bűvös varázs kél ki a csendből és az évek súlyos leple alól csilingelnek újra … Olvass tovább
Ó népek Megváltója, jöjj, hadd lássuk a Szűz Gyermekét! Egész világ, ámulva nézz: Istenhez méltó születés. Nem férfi magvából fogant, de Szentlélektől titkosan: az Úr Igéje testet ölt, mint szűz méhben termett gyümölcs. A Szűz várandós anya lett, szemérme sértetlen maradt, fénylő erényei között Isten, mint templomban lakik. Most hagyja el a nászszobát, a tisztaságos … Olvass tovább
Fel nagy örömre! ma született, Aki után a föld epedett. Mária karján égi a fény, Isteni Kisded Szűznek ölén. Egyszerű pásztor, jöjj közelebb, Nézd csak örömmel Istenedet. Nem ragyogó fény közt nyugoszik, Bársonyos ágya nincs neki itt. Csak ez a szalma, koldusi hely, Rá meleget a marha lehel. Egyszerű pásztor, térdeden állj! Mert ez az … Olvass tovább
Zakatol, zúg, dübörög a város. Kormos kenyeret izzad a gép. Kavarog, búg az életi vásár, Gyönge a gyöngébbet löki odébb. Vézna, csigázott testek inognak. Vérbefutottan bús szemek égnek. Szöges korbácsát nekieresztve Gyermekeit csak veri az élet. Sírva, sikongva, bukdosva rohannak, Kidől az egyik, helyibe más áll. – S ím, egy torlódó nagy utca sarkán Egy … Olvass tovább
Legalább húsz fok hideg van, szelek és emberek énekelnek, a lombok meghaltak, de született egy ember, meleg magvető hitünkről komolyan gondolkodnak a földek, az uccák biztos szerelemmel siető szíveket vezetnek, csak a szomorú szeretet latolgatja, hogy jó most, ahol nem vágtak ablakot, fa nélkül is befűl az emberektől de hová teszik majd a muskátlikat? Fölöttünk … Olvass tovább
Jövének távol, boldog Napkeletről Három királyok, híres mágusok, Mert hírt hallottak a csodás Gyerekről, Kiről legenda és jóslat susog. Ki született szegényen Betlehemben, Kit megöletne Heródes király S aranyat, tömjént, mirrhát lelkesedve Hoz néki Gáspár, Menyhért, Boldizsár! Szerecsen, indus, perzsa, mind csodálja A Kisdedet, ki a jövő királya S a csillagot, mely homlokán ragyog. Ô … Olvass tovább