Kun Magdolna – Pillangó

Minden pillangóbananyám lelkét látom,mely könnyharmatot ejtminden szál virágon,mert hiába keresiazt a hervadozó egyet,amitől a szíveboldogsággal telt meg. Szállj csak lepke, szállj,minden szál virágra,hadd higgyem,hogy anyám lelkétélet koronázza,hadd higgyem, hogy halála,csak egy fényes álom,mely túltündökli magátminden valóságon…

Kárász Izabella – Anyukámhoz!

Ne légy te bús soha,légy mindig csak vidám,legyen fénnyel teli aa te szíved, Anyám. A te szelíd lelked,te kedves alakodmindig előttem vans én reád gondolok! Amikor a lelkemodabenn kavarog,mindig és mindenkorén hozzád szaladok. Felszáll minden estekönyörgő, halk imám:– Tartsd meg jó IstenemSokáig Anyukám! – Legyen fénnyel telia te szíved, Anyámne légy Te bús soha,légy mindig … Olvass tovább

Csukás István – Vedd térdedre édesanyámat

Istenke, vedd térdedre édesanyámat,ringasd szelíden, mert nagyon elfáradt,ki adtál életet, adj neki most álmot,és mivel ígértél, szavadat kell állnod,mert ő mindig hitt és sose kételkedett,szájára suttogva vette a nevedet.Én nem tudom felfogni, hogy többé nincsen,s szemem gyönge hogy a semmibe tekintsen,hová a fény is csak úgy jut, hogy megtörve:helyettem nézzél be a mély sírgödörbe,próbálkozz, lehelj … Olvass tovább

Czéhmester Erzsébet – Nagymama köszöntése

Nagymama, nagymama,Drága, gondos dajka,Aprócska koromnakMelengető napja.Be sokszor siettélKönnyem letörölni,Hogyha bánatom voltSzívedre ölelni!Emlékszem: még mikorCsöpp kezemet fogvaElőször vezettélEngem a templomba.Aranyos kis ajtóOltár fölött csukva-Suttogva mutattad:„Ott van a Jézuska”.Nem is értettem még,De tenéked hittem,Így neveltél engem,Ebben a szent hitben.Azóta megnőttem,Tudok imádkozni,Kis Jézustól reádEzer áldást kérni!

Csernay József – Nagyanyának

Azt tanultam, hogy a tavaszIllatáért oly kedves,Csupa játék minden tette,Csupa öröm: gyermekes. A forró nyár hosszú napjaA munkának ideje:Napkeltétől napnyugtáigAz életnek embere. A kedves ősz, bő kezévelÁldásait osztja szét.Magának ő mit sem tart megEz adja meg örömét. Te olyan vagy jó nagyanyám,Mint az ősz, mely mindenétOda adja önzetlenülReánk ontja szerelmét. A jó Isten hallgassa megImádságom … Olvass tovább

Kuczka Péter – Anyám keze

Az én kezem még fehér,mint a kenyér béle,mind a kettő belefér,Anyám tenyerébe.Barna az ő tenyere,mint a kenyér héja,puhán simogat vele,arcom simogatja.Este, ha a lámpa ég,s mégsem látja senki,barna, jóságos kezét,kötényébe ejti.Szeme nagyon messze nézés a lámpa fénye,mint az édes, sárga méz,csorog szép kezére.

Mentovics Éva – Elmesélem, hogy szeretlek

Mikor járni tanítottál,lehajoltál hozzám.Azt súgtad, hogy: drága kincsem…s megcsókoltad orcám. Ölelgettél, cirógattál,ápoltad a lelkem.Kedves szóval terelgettél – bármi rosszat tettem. Oly sok éjjel virrasztottál,kívánságom lesve.Álmot hozó meséd nélkülsose múlt el este. Beszédre is tanítottál.Szívesen mesélek.Elmesélem e szép napon,hogy szeretlek téged. Ahogyan a barna mackókszeretik a mézet,Édes, drága jó anyácskámúgy szeretlek téged.

Kosztolányi Dezső – Anyák

Már a szemük oly szörnyü nagy,hogy megijed, ki belenéz,s szemük alatt sovány gödör,amelybe rémek alszanak.Oly vékonyak, akár a rongy,tejadó mellük elapadt,könnyes szemük kiszáradott,kezük, mint a kardpenge olyéles, határozott, kemény,s uruk sóhajtva néz reá,a kézre, amely puha volt,az álmok lágy párnája volt,s nem ismeri fel a kezet. Nem is nők többé, férfiak,álmos, sebesült katonák,fejükön fekete sisak,a … Olvass tovább

Babits Mihály – Anyám nevére

Hajnalka volt az édesanyám, hajnalra születtem én. S lelkemben már ily fiatalon nincs hajnal, semmi remény, nincs hajnal, semmi vidámság, nincs hajnal, nincsen öröm. Hajnalka volt az édesanyám s csak alkony az örököm. Hajnalka volt az édesanyám: Kedélybeteg, árva nő ma; Mióta meghalt édesapám, házunk oly szomoru, néma: Mióta meghalt édesapám, házunk oly hallgatag, árva: … Olvass tovább